tandem

„Van, ami látszik, és van, ami nem látszik – különben nem lehetne játszani. Gurigáznak egymással gondolatok az emberben, kivált míg fiatal, s gondolatainak van kedvük gurigázni. Fúj a gyerek szappanbuborékot, hogy a semmiből pattant, könnyű golyóbisban elkülönítse a maga kis lélegzetét a világ többi, nagy és idegen levegőjétől; hogy belezárja a maga kis sóhaját, s annak a külön magánsóhajnak ne legyen köze a világ többi sóhajtásaihoz. Vigyen belőle legalább annyi részt, amennyi egy emberből röpülni tud – egy leheletnyit –, madarak, felhők, csillagok közé. S fúj a gyerek buborékot magában is, láthatatlanokat, egy egész bolygórendszerre való, színes gömböcskét, amelyeknek vékony bőrén szivárványlóbban, más, játékos görbületben tükröződik egy arc, egy kert, egy táj, a mindenség."

(Mártai Betegh Béla)

Apósom egyik, talán leggyakrabban idézett novellája így kezdődik: ma elkezdődik bennem a karácsony. Ahhoz még korán van, hogy a karácsonyról írjak, így nem is ez a része fontos most számomra ennek a novellának, hanem az, amely arra utal, hogy valami belül kezdődik el. Van olyan, hogy az ami belül elkezdődik, már régóta zajlik körülöttem (erről jut eszembe a kispál szám: mire megcsináltam a cselt, berúgták a gólt), és van olyan is, hogy a külső megmutatkozás csak nagyon soká´jön el ahhoz képest, mire belül valami elkezdődik. És miért foglalkoztat ez most? Mert...

Többszörösen bebizonyosodott tény, hogy ez emberek még a szexuális életüknél is intimebb témának tartják a pénzügyi helyzetüket. Tehát fesztelenebbül beszélgetünk szexről, mint pénzről. Ez igaz rám is. Most mégis a TANDEM pénzügyi helyzetéről szeretnék írni, ami valóban nehezebb téma, mint a munkatársak szerelmi életét tárgyaló pletykarovatot indítanám útjára.

Sziasztok. Zsuzsi vagyok, az AIESEC önkéntese a TANDEM-nek. Jövőhéten lesz egy hónapja, hogy tagja vagyok a csapatnak és Dunaszerdahelyen gyakornokoskodom. E jeles esemény alkalmából, gondoltam írok egy kis beszámolót. Rólam röviden annyit, hogy Szegeden tanulok, nemzetközi tanulmányokat, utolsó vizsgaidőszakom vár majd rám, (remélhetőleg) ha véget ért a csudijó gyakornoki időm két hét múlva:( Szeretek utazni, új kultúrát, embereket megismerni, és úgy gondolom, hogy ennek a legjobb módja, ha az adott országban élni is tudok egy kicsit. Célom is még sok helyen. Hogy hogy jött Szlovákia és a TANDEM?

“Alig hittük, hogy egyszer ez is eljöhet még” – na, azért ez így nem teljesen igaz, mégha Ákos pont ezt dúdolja is a fülembe a Winampomon keresztül, miközben belépek az oldalra. Hinni végig hittem benne, hogy előbb-utóbb megjelenünk a virtuális világban is, csak már alig bírtam kivárni. De most már senkinek nem kell tovább acélosítania a türelmét, nekem sem, mert a honlap elkészült! Tisztelettel jelentem, hogy hála Herics Pityu barátomnak 2010. július 8-án megszületett a www.tandemno.sk.

Mivel van közöttünk néhány grafomán is – én nyíltan felvállalom, s ha esetleg Kriszta nem tenné meg, akkor megsúgom, ő is az -, ezért úgy döntöttünk, hogy blogot is indítunk. Ahol majd másképp – személyesebben, elfogultabban és provokatívabban – mesélünk a TANDEM-ről, magunkról, az ügyes-bajos dolgainkról, világmegváltó terveinkről. És sok minden másról.

Akkor hát, “induljon a banzáj!”