Már egy jó ideje nagy tisztelője vagyok Hunčík Péternek. Mikor először felfigyeltem rá, még nem tudtam, kicsoda-micsoda. Štefan Hríb egyik beszélgető műsorának volt többed magával a vendége. (A beszélgetés apropója mi más is lehetett volna, mint az örökzöld szlovák-magyar viszonyok.) Nagyon tetszett az, ahogy képviselte a magyar felet: nem volt mellveregető hejjmagyar, se a világ legszerencsétlenebb kisebbségije, se meghunyászkodó korcsmagyar. Magabiztosan és határozottan mégis empatikusan ésbékésen válaszolgatott a feltett kérdésekre. És nem utolsósorban hibátlan szlováksággal.
A DiNaMit 2 záróhétvégéjén aztán egy közös beszélgetés erejéig személyesen is volt hozzá szerencsém. Ott is nagy hatással volt rám. Mindenféle sztárallűrtől mentesen könnyed természetességgel mesélt kicsit a tréneri tapasztalatairől és a módszereiről, amikben hisz. Nekünk ifjú képzőpalántáknak és még ifjabb képzetteknek. Pedig arról a Hunčík Péterről van ám szó, aki tartott már nemzetközi kommunikációs képzéseket meg konfliktuskezelő tréningeket palesztin-zsidó, illetve roma-magyar témákban is és nem is olyan rég megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét.
Nos, kérem, most meg a TANDEM-nek fog tréninget tartani! Augusztus 13-15-én már nem csak mesélni fog, hanem mélyebben is be fog minket avatni a módszereibe, ugyanis elfogadta a felkérésünket, és konfliktuskezelés témában tart nekünk továbbképzést.
Én már nagyon várom! S valami azt súgja, hogy ezzel nem vagyok egyedül…