Bizony! 2009. szeptember 8., ez a dátum szerepel az alapító okiratban. Mélyebb értelmet, netán tudatos választást eme nap mögött, kedves olvasó, azon egyszerű oknál fogva ne keress, mert nincs. Az ünnepi aktusra, melynek keretén belül a közjegyző előtt kinyilvánítottuk, sőt, kézjegyünkkel megererősítettük azon szándékunkat, hogy akarjuk a csöppséget, már augusztus 24-én sor került, mégpedig nem kisebb helyen, mint becses fővárosunk eszenpé néven elhíresült terén. Hogy a nonprofit szervezeteknél mennyire standard a két hetes vájúdási idő, azt csak a jó Isten meg a bürokrácia ördöge tudja, de nekünk ennyi jutott. Szóval ezért szeptember 8. És ezért vala a nagy dilemma, hogy augusztus 24. vagy szeptember 8. tekintendő-é a Nagy Napnak. Aztán eldőlt, mert ezt a posztot augusztus 24-én senkinek nem volt ideje megírnia.
De hát mint tudjuk, nem a formalitás a lényeg (lásd, ez a poszt is 9-én lett publikálva 8-ai dátummal), hanem az, hogy a pici kis gyermek ép és egészséges, s nagyon szépen fejlődik hosszában is meg széltében is. Se túl gyorsan, se túl lassan, pontosan olyan tempóban, ahogy az a nagy könyvben meg vagyon írva. Büszkék is rá a szülei nagyon. Remélhetőleg a keresztapja is Ti is, kedves Mindenki, akik ismeritek, fejlődését figyelemmel kíséritek és az első lépéseiben segítitek! Hálás köszönet érte Nektek!
És akkor: Isten éltessen sokáig, kedves TANDEM, n. o.!
Íme, az alapítás utáni első pillanatok 2009. augusztus 24-én.
A keresztapa nagyon büszke a gyermekre, de az igen rosszul esik neki, hogy kihúzták.
Ne essen rosszul, kedves keresztapa, ez csak azt jelenti, hogy a keresztapáról nem reméljük, hanem TUDJUK, hogy büszke a gyermekre!!!!