Őszintén szólva nagyon szkeptikusan vettem a kezembe: egy semmitmondó újságot vártam, amit csak azért adnak ki, hogy el lehessen mondani, ilyenünk is van, egy olyan jellegtelen lapot, amelyik minden iskola tantestületijének a polcán ott porosodik, de senki nem veszi a kezébe.
Erre fel beleolvastam az első cikkbe (Drámapedagógia az oktatásban? Játszunk?-Tanulunk!), aztán a másodikba (A tanulási és magatartási zavarok terápiája), majd a harmadikba (Problémás-e a gyerek… vagy valami más van mögötte?) és örömmel fedeztem fel, hogy egy színvonalas pedagógiai folyóiratot tartok a kezemben. S ez az érzés az utolsó cikkig megmaradt bennem. Sőt, még erősödött is.
Aktuális témák, értékes információk, olvasmányos beszámolók és hasznos tanácsok – pedagógusoktól és szülőktől pedagógusoknak és szülőknek. Én ugyan nem vagyok gyakorló tanár – kivéve azt a pár órát, amit doktoranduszként kell megtartanom -, de nagy élvezettel olvastam el minden cikket. Pedig ez a szóban forgó szám még a novemberi kiadás, most meg már február van. De a gyerekkori viselkedészavarok, a környezettudatos hulladékgazdálkodás vagy a szülő-diák kapcsolat problémái mindig időszerű témák.
Főleg, ha igényesen és szakmaian vannak megírva. Mint a KATEDRA folyóiratban. Meleg szívvel ajánljuk. Nem csak tanároknak.