Az élet játék élménykonferencia 2026

Dr. Gyurkó Szilvia gyermekjogi szakértő, a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány alapítója. Több mint két évtizede foglalkozik a gyermekek jogainak védelmével, a gyermekközpontú szemlélet erősítésével, valamint a gyerekeket érintő társadalmi és szakmai kérdések közérthető képviseletével.

Mit jelent demokráciára nevelni az iskolában – a mindennapok szintjén? Hogyan tanulhatják meg a gyerekek, hogy a véleményük számít, felelősségük van, és képesek alakítani a körülöttük lévő világot? Az előadás azt mutatja meg, milyen szerepe lehet az iskolának a részvétel, a párbeszéd és a demokratikus gondolkodás megalapozásában.

Halácsy Péter mérnök, technológiai vállalkozó és oktatási innovátor, a Prezi és a Budapest School társalapítója.

Hogyan lehet olyan iskolát csinálni, ahol a gyerekek bántalmazásmentes környezetben, biztonságban vannak, és közben sokat, mélyen tanulnak? Ahol komolyak az elvárások, lehet hibázni, és megtanulják azt is, hogyan gondoskodjanak magukról és egymásról?

A másfél órás előadásban a kognitív tudomány pedagógiai tanulságait kapcsolom össze a jóllét tanulásával. Megnézzük, mit jelent az Angliában hangsúlyossá vált *knowledge-rich curriculum*, a tudásban gazdag tanterv, és miben különbözik az értelmetlen magolástól. Hogyan lesz a sok különálló ismeretből összefüggő, használható tudás? Miért fontos, hogy a fogalmak újra előkerüljenek, egymáshoz kapcsolódjanak, és segítsenek megérteni a következő dolgot? Mit tanít erről a figyelem és a munkamemória működése?

A Budapest Schoolban idén jóllét tantárgyat indítottunk. Ennek alakuló gyakorlatából is hozok példákat arra, hogyan tanulhatnak a gyerekek a saját tanulásukról, érzelmeikről és kapcsolataikról. Hogyan segíthetjük őket abban, hogy vállalják a tanulással járó erőfeszítést, felismerjék az elakadásaikat, és merjenek segítséget kérni? Hogyan fér össze a következetes gyakorlás, a magas elvárás és az érzelmi biztonság?

Az előadás azt járja körül, hogyan erősítheti egymást a tudás építése és a jólléthez szükséges képességek fejlesztése. Mert ahogy az új pólóm mondja: *wellbeing is a practice* - a jóllétet is gyakorolni kell. 

Abban szeretnék minél több segítséget nyújtani a tanároknak, hogy gyakorlati eszközöket kapjanak, milyen tanulási technikákat tudnak alkalmazni az óráikon, illetve miket tudnak megtanítani a gyerekeknek, hogy aztán azokat otthon is tudják alkalmazni. Ezeknek a technikáknak a megismerése és folyamatos gyakorlása vezet oda, hogy a diákok végül önálló és proaktív tanulóvá váljanak.

Hanula Erika vagyok, tanár, tanulási coach, tanulásmódszertan tréner. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tanítok angolt, emellett most már több, mint tíz éve tartok tanulásmódszertani workshopokat általános és középiskolásoknak, szülőknek, tanároknak, felnőtt tanulóknak, illetve vezetek egyéni tanulási coaching üléseket is. A tanulásra holisztikusan tekintek. Abban hiszek, hogy ahhoz, hogy valaki sikeres tanuló legyen a megfelelő technikákon túl nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő hozzáállásra, az önreflexió képességére, a célkitűzések megfogalmazására, majd a célhoz vezető lépések nyomon követésére, a hatékony stresszkezelésre és még ezer más dologra. Mindezeket nem csak a tanítványaimon keresztül látom és alkalmazom, hanem a négy közoktatásban tanuló gyerekemen is. 

Brath Ágnes vagyok, elkötelezett tanár, mentor és coach, aki az angol nyelv és a zene világában mozog. Szenvedélyem a tanítás és a személyes fejlődés támogatása, hiszen hiszek abban, hogy minden tanulóban ott rejlik a kreativitás és a fejlődés lehetősége. Munkám során ötvözöm a pedagógiai szakértelmet a coach szemlélettel, hogy inspiráló és támogató környezetet teremthessek, ahol a diákok magabiztosan bontakoztathatják ki tudásukat és tehetségüket.

„Miért nem figyelnek? Miért nézik állandóan a telefonjukat? És mi az, ami valójában felkelti az érdeklődésüket?” A mai diákok egy egészen más világban nőnek fel, mint amilyenben mi nőttünk fel. Talán ezért kevésbé azt kell keresnünk, mi a baj velük, és inkább azt, hogy mi az, ami számukra természetes. A workshop gyakorlati betekintést nyújt a Z és Alfa generáció világába – a figyelmükbe, motivációjukba és kommunikációjukba. Közösen keressük a választ arra, hogyan építhetünk bizalmat, hogyan kelthetjük fel a figyelmüket, hogyan ösztönözhetjük őket aktív tanulásra, és hogyan kezelhetjük a nehezebb helyzeteket az osztályteremben. 

A cél, hogy konkrét eszközöket és ötleteket kapjunk ahhoz, hogy jobban megértsük egymást, és hatékonyabban tudjunk együtt dolgozni a mai diákokkal.

A formatív, tehát nem számokkal, hanem szöveges módon történő értékelés kérdésköre az iskolában nem új téma. Mégis, a reform kapcsán sokaktól lehet hallani, hogy

A formatív értékelés kérdésköre az oktatásban nem új téma. Az éppen zajló reform kapcsán mégis sok pedagógustól hallani, hogy kihívást jelent nekik és tartanak tőle. Hogyan lehet elindulni a jeggyel történő osztályzásból a beszélgetés fele, a tudod-vagy-nem-tudod világából az önértékelés, folyamatértékelés, támogató visszajelzések irányába? Gyakorló pedagógusokat hívtunk el a beszélgetésbe, akik örömmel osztják meg tapasztalataikat, módszereiket és kétségkívül  lelkesítenek majd minden izguló és kíváncsi pedagógust az új technikák és módszerek kipróbálására. A beszélgetést Urbán Péter vezeti. További résztvevők: Takács Viktória, Papp András.

Urbán Péter, a TANDEM egyik alapítója, trénere, 2020-2026 közt a regionális pedagógustámogató központok szakmai vezetője.

Takács Viktória: "Amennyire vissza tudok emlékezni, mindig érdekelt az iskolák világa, volt egy időszak, amikor azt hittem, középiskolai filozófia-tanár leszek. Aztán mégis a közoktatáson kívül, egy civil szervezet munkatársaként találtam meg a helyem az iskolák falai között: trénerként, tananyagfejlesztőként dolgoztam fiatalokkal, tanárokkal 15 éven át. És amikor már azt hittem, hogy ez a "kívülálló bennfentesség" lesz az én utam, hét évvel ezelőtt szakmai otthonra leltem a Budapest Schoolban, ahol kutatóként, projektek kezdeményezőjeként veszek részt az iskola fejlesztésében." 

Papp András:"Tizenharmadik éve lelkesedek főállásban gyerekekért, tanításért, nevelésért, mozgásért, változásért, Utakért. És a TANDEMért!"

Biztos vagyok benne, hogy felismered őket: őt, aki azzal kezdi a foglalkozást, hogy rögtön kétségbe vonja a módszereidet. Őt, aki bármilyen élménypedagógiai gyakorlat instrukciójába kezdesz bele, azonnal közli, hogy ő ilyesmi „dedós” (vagy épp „cringe”) dologgal biztos nem csinál magából hülyét. Őt, aki passzív rezisztenciába vonul, és látványosan unatkozik. Őt, aki folyamatos beszólásokkal és poénkodással széttrollkodja a csoportot. Őt, aki szerint minden tanár hülye. Őt, aki megkérdezi, hogy ugye nem baj, ha ő csak a telefonját nyomkodja a leghátsó padban, de istibizi figyelni fog? Őt, aki igazából csak azért van jelen, mert az igazgató vagy az ofő kötelezővé tette. Őt, aki... ... nos, egészen biztosan tudnád folytatni a sort.

Egyikükkel megpróbálunk ma dűlőre jutni - és akár te is lehetsz az, aki megpróbálja.

Labancz Dániel, klinikai szakpszichológus vagyok. Közel 20 éve csoportozom - az évek alatt dolgoztam gyermekpszichiátrián kamaszokkal; szervezetfejlesztőként kék- és fehérgalléros munkatársakkal, civil szervezetekkel, vagy épp pedagógusokkal, tantestületekkel egyaránt. Pszichológia szakon oktatok, pszichoterápiába bevezető kurzusaim népszerűek a hallgatók körében. Írtam már könyvet kamasz gyerekek szüleinek; gyakran tartok előadásokat gyermeknevelésről, a tinikor kihívásairól, online kamaszkorról és hasonlókról. Pszichoterápiás magánpraxisomban serdülőkkel, családokkal és felnőttekkel egyaránt dolgozom.
Ezen a workshopon az évek óta sikerrel futó  "Ellenállás a csoportban" c. kétnapos képzésem módszertanába nyerhetnek a résztvevők bepillantást. 

Szabó Csilla vagyok, tanító, drámatamár, Csallóközaranyoson tanítok és ötödik éve dolgozom a pedagógus segítő központban Komáromban. Szeretném a drámapedagógiát oly módon megmutatni, hogy a kollégák meglássák használhatóoságát és hasznosságát az oktatásban.

Lépj be, igen, a reggeli körök az iskolában a belépést lennének hivatottak megkönnyíteni. Azt, hogy a gyerekek meg tudják osztani az érzéseiket, az igényeiket. A drámatechnikák segítségére lehetnek a pedagógusoknak de a gyerekeknek is abban, hogy  be tudjanak lépni reggel az osztályba, és jó közérzettel tudják végigcsinálni az egész napot. Ez a foglalkozás ebben segít.

Abban szeretnék minél több segítséget nyújtani a tanároknak, hogy gyakorlati eszközöket kapjanak, milyen tanulási technikákat tudnak alkalmazni az óráikon, illetve miket tudnak megtanítani a gyerekeknek, hogy aztán azokat otthon is tudják alkalmazni. Ezeknek a technikáknak a megismerése és folyamatos gyakorlása vezet oda, hogy a diákok végül önálló és proaktív tanulóvá váljanak.

Hanula Erika vagyok, tanár, tanulási coach, tanulásmódszertan tréner. Az Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban tanítok angolt, emellett most már több, mint tíz éve tartok tanulásmódszertani workshopokat általános és középiskolásoknak, szülőknek, tanároknak, felnőtt tanulóknak, illetve vezetek egyéni tanulási coaching üléseket is. A tanulásra holisztikusan tekintek. Abban hiszek, hogy ahhoz, hogy valaki sikeres tanuló legyen a megfelelő technikákon túl nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő hozzáállásra, az önreflexió képességére, a célkitűzések megfogalmazására, majd a célhoz vezető lépések nyomon követésére, a hatékony stresszkezelésre és még ezer más dologra. Mindezeket nem csak a tanítványaimon keresztül látom és alkalmazom, hanem a négy közoktatásban tanuló gyerekemen is. 

Mi történik, ha a „rossz viselkedés” mögött észrevesszük a stresszt, a bizonytalanságot vagy a korábbi nehéz tapasztalatokat? A műhelymunka azt járja körül, hogyan segíthet a traumatudatos szemlélet a gyerekek viselkedésének megértésében és a pedagógusi válaszok alakításában - saját magunk megértésén keresztül. Megnézzük, hogyan hat a stressz a tanulásra és a kapcsolódásra, és milyen egyszerű, a mindennapokban is használható eszközökkel teremthetünk több biztonságot és kiszámíthatóságot. 

Gyöngyösi Krisztina - Gigi mentálhigiénés szakember, tréner, facilitátor, képzésben lévő szupervízor. A Kapcsolódó nevelés oktatója. De leginkább a saját belső útját járó ember, aki hivatásszerűen támogatja mások útját is, egyénileg, párban vagy csoportban.

A résztvevők egy igazi Superar-órába csöppenhetnek, ahol az ének, a játék, a közösség és az egymásra figyelés kap főszerepet. Aktív, élményalapú gyakorlatokon keresztül próbálhatják ki a csoportos beéneklés, a daltanítás, a figyelem fenntartásának és a közös zenélésnek különböző módszereit. Megtapasztalhatják, hogyan válhat a zene a kapcsolódás, az elfogadás és a csapatépítés eszközévé. Nemcsak hallgatók, hanem aktív résztvevők lesznek – és egy igazi „babiloni nyelváradatban” több nyelven is együtt zenélünk. Jó hangulat, közös élmény és azonnal használható ötletek várják őket.

Hanza Rolandáról: Ének-zenetanár, karnagy, mentor és coach vagyok. Szlovákiában Superar-tanárként dolgozom, emellett az Innovációs Intézet az Oktatásért (IIV) pedagógustámogató mentora és oktatója vagyok. Több mint húsz éve tanítok, és hiszek abban, hogy a zene nemcsak a zenei készségeket fejleszti, hanem kapcsolatokat teremt, közösséget épít, önbizalmat ad és örömet okoz. A tanításban és a mentorálásban egyaránt az élményt, az elfogadást, az egymásra figyelést és a gyakorlati, azonnal használható megoldásokat keresem. Fontos számomra, hogy akik velem dolgoznak, ne csak új módszerekkel, hanem feltöltődve és valamilyen személyes élménnyel is gazdagabban távozzanak.

Perényi Balázs drámapedagógus, drámatanár és rendező. Több évtizede foglalkozik színházi neveléssel, diákszínjátszással és drámapedagógus-képzéssel.

Oktatóként többek között a Színház- és Filmművészeti Egyetemen és a Pannon Egyetemen dolgozott, emellett számos színházi nevelési és diákszínjátszó produkció létrehozásában vett részt.

Van az a pillanat, amikor érzed: mindjárt elszakad a cérna. Egy erős érzelmi reakció első hulláma néhány másodperc alatt végigfut rajtunk – de mi történik utána, és van-e ott még választásunk? A workshopon ezzel a hat másodperccel dolgozunk: túllépünk az „ideges vagyok” szinten, és kipróbálunk három egyszerű lépést, ami segít, hogy legyen egy kis tér az érzés és a reakció között. Saját, valós helyzeteken gyakorolunk, hogy amit kipróbálunk, azt másnap már használni tudd.

Rabec István tréner, coach, szervezetfejlesztő, a TANDEM Képzői Körének tagja. A jó beszélgetések, a jó ügyek, az AI, az EQ és a taichi elkötelezettje. Ember, férj, apa, testvér, barát, gyerek, fejlesztő szakember.

Egyre komplexebb családi formákban élnek a gyerekek, és erre a változásra fontos, hogy az iskola is reagáljon. Most jobban szükség van a szülő-gyerek-tanár, a család-intézmény párbeszédre, mint bármikor korábban, hiszen a különféle családi hátterek messzemenőkig lecsapódnak a gyerekek iskolai működésében - a teljesítmény mellett az osztályzatokban nem mérhető és nem is mérendő jelenlétben és az iskolában megjelenő érzelmekben. Beszélni fogok finom jelekről, amikből a tanár felismerheti a háttérben húzódó családi dinamikákat, de a hangsúly a kommunikáción lesz, hogy tanároknak ne találgatniuk és következtetniük kelljen, hanem a kapcsolat a transzparens és bizalomteli kommunikáción alapuljon. Beszélni fogok a szülők közötti feszültség iskolai kezelésétől egészen az iskolai ünnepek szükségszerű átalakításáig nagyon sok kérdésről, mindezt annak érdekében, hogy a szülők és a gyerekek is azt érezzék, hogy az iskola egy biztonsági hálót nyújtó, befogadó és elfogadó közeg.

Szél Dávid tanácsadó szakpszichológus vagyok, a pszichológusi magánpraxisom mellett, amiben egyéni és párkapcsolati folyamatokat kísérek, sokat foglalkozom családi renszerekkel és dinamikákkal, nemi szerepekkel és fejlődéspszichológiával kapcsolatos kérdésekkel. 

A Rogers Akadémia tanulócsoport mentoraiként 15. éve olyan középiskoláskorú kamaszokkal dolgozunk, akik tanulási céljukat, motivációjukat jobban meg tudják találni egy személyközpontú értékek mentén működő, kisebb közösségben. Igyekszünk hiteles felnőttként mellettünk állni az egyéni útjuk kísérésében, az elfogadó és támogató közösség kialakításában és fenntartásában. 

Kamasz-tenger hajósai – személyközpontú pedagógia a Rogers Akadémia gyakorlatában
Hogyan lesznek a rogers-i értékekből a mindennapi pedagógiai gyakorlatban is működő kapaszkodók? A Kamasz-tengeren hajózva három fontos szereplő – a kamasz, a szülő és a tanár – nézőpontjából fedezzük fel ezt a viharos, zátonyokkal teli, mégis annyira szép időszakot. Megnézzük, hogyan kapcsolódik egymáshoz az egyéni cél, a közösség támogató ereje és az önismeret fejlesztése. Az árbóckosárból új távlatok nyílnak meg előtted, a kikötőben megpihenhetsz és megoszthatod tapasztalataidat más, megfáradt utazókkal, és talán még a szülői kincses sziget térképét is megtalálod. Újra partot érve pedig magaddal vihetsz néhány gondolatot, felismerést vagy akár egy-két konkrét eszközt, amelyet a saját pedagógiai vagy szülői gyakorlatodban is felhasználhatsz. Interaktív workshopot tervezünk, egyéni munkával, páros és csoportos beszélgetésekkel, a Kamasz-tenger térben való megjelenítése és megtapasztalása mentén.

Mit tehetünk, pedagógusként azért, hogy a gyerekek közti konfliktusokban segítsük a megértést, felelősségvállalást, jóvátételt? Hogyan nyissuk ki a beszélgetést, hogy egymás hibáztatása helyett az empátiát és a közös megoldások kidolgozását támogassuk? Na és hogyan találjak utat a szülőhöz, amikor úgy érzem, nem értünk egyet, mégis közös nevezőre kellene jutnunk? A resztoratív eszközök épp ezekhez adnak fogódzókat, amelyekbe betekintést nyerhetnek ebben a műhelyben. 11 éve dolgozom óvodákkal, iskolákkal, pedagógus-továbbképzések és oktatási projektek formájában, a Partners Hungary Alapítvány színeiben, így valódi tapasztalatokat és példákat hozok, és kis helyzetgyakorlatokat, amelyek során egy-egy eszközt kipróbálunk.

Konfliktuskezeléssel, szülőtámogatással foglalkozom, emellett abban segítem a hozzám fordulókat egyénileg és csoportosan, online és offline, hogy megtalálják erőforrásaikat feszült helyzetekben is. Konfliktuskezelő szakemberként a mediáció és a Resztoratív Gyakorlatok módszereivel dolgozom, emellett Kapcsolódó Nevelés oktató és Somatic Experiencing Practitioner vagyok (testfókuszú stressz- és traumafeldolgozó módszer). Jelenleg családterapeutának és pszichológusnak tanulok.

Ezeknek a módszereknek az erőssége egyrészt az, hogy abból indulnak ki, hogy minden szülő a saját gyereke és családja legjobb szakértője, másrészt azt, hogy kézzelfogható, otthon azonnal bevethető kommunikációs és konfliktuskezelési eszközöket adnak a kezünkbe. Szakemberként és magánemberként „a feszültség, mint lehetőség” gondolata foglalkoztat leginkább.

Hivatalosan: mentor, szupervízor, coach, lektor vagyok. Teszem mindezt a komáromi Innovatív oktatásért intézet berkein belül, 5 EduHub (a volt RCPU) hálozat helyi koordinátoraként. Végzetségemet tekintve: karnagy és mindenféle tanár vagyok. De ez most szünetel. Pelsőc /Korona/, Gombaszög, Ipolyság, Komárom, Budapest - itt találkozhattunk.  Főműszakban: Anya, feleség, barát - aminek köszönhetően fáradhatatlanul keresem az önismereti lehetőségeket, hiszen 40 fölött jó ha végre kiderül, kik is vagyunk valójában. Nagyon izgalmas.

Hoppá! Továbbolvasol. Talán ismerős? Amikor egész nap másokra figyelsz. Hallgatsz, megértesz, nyugtatsz, segítesz, próbálsz jól reagálni. Aztán egyszer csak azt érzed: Aah, elég már! Állj! ..ki akarok szállni. Nem fér be még egy történetet, még egy probléma. Nincs erőm még erre is figyelni, ezt is elbírni, ezt is megoldani. És közben lehet, hogy megijedsz magadtól: Mi van velem? Hol van a türelmem? Miért nem érdekel úgy, mint régen? Mi ez az ősfáradtság? Nem romoltál el. Nem vagy egyedül ezzel az érzéssel. Neve is van: empátiafáradtság. Talán már ez is megkönnyebbülés: Létezik. Más is érzi. Van neve. Nem én vagyok a hülye.” Akkor beszéljünk róla. Nézzük meg, mi történik velünk, amikor már túl sokat adtunk magunkból. Keressünk apró kapaszkodókat és friss forrásokat. Mert miközben mi szülők, pedagógusok, segítők olyan természetesen tudunk szeretni, támogatni és gondoskodni másokról, nagyon könnyen megfeledkezünk magunkról. Pedig, hogy tudna segíteni az, aki maga sincs jól? 

A workshopon a mozgásos játékok és a speciális cirkuszi eszközök használata közben igyekszünk felfedezni, hogy kinek-kinek a saját munkájában milyen módon használható a cirkuszpedagógia. Szóba kerül majd a különféle állapottal élőkkel való munka, Csenge néni srácai a nyolcból, Craig Quat és a funkcionális zsonglőrködés, a tornaórák Csehországban, a siteswap. Reméljük, mindenkinek leesik majd. 

A TRAPITI egyesületben a cirkusz van a tevékenységünk középpontjában. Ez a különös világ szerintünk alkalmas színtere a játéknak, a pszichomotoros és a szociális fejlődésnek, az inklúziónak, az elfogadásnak, az alkotásnak egyaránt. Azon dolgozunk, hogy minél többen megtapasztalhassák azt, hogy a cirkusz tényleg működik. 

A játék az ember egyik alapvető szükséglete és a tanulás legelső formája. A játék során a gyerekek felszabadultan, a figyelmüket és képességeiket összpontosítva fejlődnek. Az iskolákban gyakran használjuk a játékokat arra, hogy általuk hatékonyabban tudjuk átadni a tananyagot. Ne felejtsük el azonban, hogy a játék önmagában is fontos érték, hiszen hozzájárul a gyerekek lelki egyensúlyához, a személyiségük fejlődéséhez, és megteremti a tanuláshoz szükséges feszültségmentes, örömteli légkört. Ezen a workshopon játszani fogunk, mégpedig azért, hogy megtapasztaljuk az önmagáért való játék élményét. Nagy szeretettel várunk mindenkit, aki szívesen bővítené a pedagógusi eszköztárát, aki szeretne új játékokat tanulni, de azokat is, akik egy kis játékos kikapcsolódásra és lelki felüdülésre vágynak.

Sikula Gábor, a TANDEM nonprofit szervezet Képzői Körének tagjaként rendszeresen tart élményalapú, iskolán kívüli képzéseket különféle témákban. A TANDEM tematikus képzései mellett módszertani képzéseket is tartunk pedagógusok számára, amelyen a munkánk során alkalmazott nem-formális módszertant adjuk tovább. A szervezetünk 2012 óta tart kurzusokat a leendő pedagógusoknak a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karán Az osztályfőnök szerepe címmel. A témában eddig 4 kiadványunk is megjelent.

Kaszmán-Saróka Liliána anya, tanár, tréner, zenész, a kultúra világában mozgó ember, a TANDEM nonprofit szervezet Képzői Körének tagja.

A pszichodráma egy csodálatos módszer, amely abban segít, hogy képesek legyünk felismerni saját belső szerepeinket és tudatosan kapcsolódni közülük azzal, akivel egy adott helyzetben szeretnénk. 
A hétköznapok sűrűjében és neveltetésünk nyomán a leghangosabban általában a belső kritikust halljuk, de mi lenne, ha megtanulnánk meghallani azokat a hangokat is, amelyek támogató, megerősítő, bátorító üzeneteket közvetítenek? 
A workshopon erre mutatok néhány technikát és gyakorlatot azzal a bizalommal, hogy a résztvevők a legjobb részükkel kézen fogva sétálnak majd ki a teremből a program végén. 

Végzettségemet tekintve szociológus vagyok. Ha szerepeimet nézem: anya, társ, vezető, segítő, barát. Ha mindent össze akarok sűríteni, azt mondom: társadalmi lakberendező. Szeretek víziók mentén szárnyalni, képletes és konkrét értelemben is „szögletes” tereket otthonossá tenni, közösségeket élettelivé varázsolni. Közel lenni másokhoz és figyelni, követni, támogatni a változásukat. A TANDEM egyik alapítója vagyok, jelenleg szakmai vezetője, senior trénere. Módszertani otthonom a pszichodráma, hiszek a testorientált módszerekben, csoportokkal végzett munkám során keresem a természetközeliséget, játékosságot, spontaneitást támogató helyzeteket. Büszke vagyok arra a küldetésre, amelyet a TANDEM csapatával 2009 óta viszünk. 

A konferencia forgatagában, a rengeteg élmény és új információ között – csakúgy, mint a hétköznapok sodrásában, és digitális tér ingerei miatt – könnyen elveszítjük a kapcsolatot önmagunkkal. Ez a foglalkozás egy kellemes, érzékszervi élményekre épülő belső „erdőjárás”, ahol olyan egyszerű, természetközeli technikákat próbálunk ki, amelyek segítik a stresszoldást, az elcsendesedést és a testi-lelki feltöltődést. Megtapasztalhatod, hogyan kapcsolhat ki a csend, egy illat, egy finom textúra vagy egy vezetett relaxáció. A cél nem csupán a pihenés, hanem az is, hogy útravalóként magaddal vihess olyan módszereket, amelyeket beépíthetsz a mindennapjaidba – akár otthon, akár a munkahelyeden. Vár rád egy kényelmes és bensőséges tér, ahol kapcsolódhatsz önmagadhoz, másokhoz – és mindahhoz, ami ennek az egy órának a jelenében előbukkan.

Andragógusként, erdőfürdő-vezetőként és rajzelemzéssel is foglalkozó szakemberként abban hiszek, hogy a természet erejének integrálása és a kreatív önkifejezés segít újra kapcsolódni önmagunkhoz – tudatosabbá válni, és teljesebb életet élni. Számomra ezek nem csupán módszerek, hanem belső kapaszkodók a hétköznapok szürkeségében, vagy épp az életem változásokkal és bizonytalanságokkal teli időszakaiban.
Foglalkozásaim során – legyen az a könyvtári munkám része, egy erdei séta vagy egy önismereti alkalom – igyekszem olyan teret teremteni, ahol az önkifejezés könnyed lehet, és minden, ami megjelenik, értő figyelemre talál. Gyakran olyan képi és szimbolikus eszközökkel dolgozom, amelyek túlmutatnak a szavakon – segítve a testi-lelki jelenlétet, a stressz oldását és a belső megértést.